Az adatvédelmi biztos hétfőn felfüggesztette a www.halapenz. hu honlap működését, mert az vélhetőleg személyiségi jogokat sért. Az eredetileg kismamáknak szerkesztett weboldalon arról lehetett olvasni, hogy a nők a terhességük és szülésük során az adott orvos részéről milyen bánásmódban részesültek, s az se maradt titok, hogy mindezt mennyivel honorálták. Baranya megyéből három szülészorvos szerepelt a honlapon és mindegyiküket dicsérőleg említették.
Dr. Bódis József szülészprofesszor és egyben a Baranya Megyei Orvosi Kamara elnöke az utolsó pillanatban tudott rákattanni az időközben „botrányhonlappá” avanzsált netoldalra.
– Ahogy én láttam, a bejegyzések zöme nem rágalom volt, leginkább jókat írtak, bár persze akadtak negatív megjegyzések is. De alapvetően az a bajom, hogy ez nem volt így ízléses, még a pozitívumok sem. Tudom, hogy azok se érezték jól magukat, akikről jókat írtak, már csak azért sem, mert – nem Pécsett – a kollégái megvádolták, hogy ő maga tette fel a szöveget. Túl fekete-fehér képet mutatott, vagy agyondicsértek valakit, vagy lehúzták a sárba. Nem a realitásokról szólt. És még egy mondatot a negatívumokról: nem is az orvosok miatt probléma, hanem mert betegriasztó. Azért, mert előfordul egy-egy nemkívánatos eset – mint volt a budapesti, korai szülés-beindítás –, az nem jelenti azt, hogy egyes módszerekben és eleve az orvosokban nem szabadna bízni. Ami kifejezetten a hálapénzeket illeti, ezt honlap nélkül is tudják, mint ahogy azt is, hogy nem ugyanazt mondja a beteg és az orvos, sok páciens egyszerűen dicsekvésből „füllent” többet.
A PTE Szülészeti Klinikájáról két orvos neve szerepelt a „kitárgyaltak” között, az egyikük dr. Panka Tibor.
– Olyan nagyon nem örültem neki. Elvégre erre a honlapra bárki név nélkül bármiféle dehonesztálót beírhatott, minden konzekvencia, visszakeresési lehetőség nélkül. Ami rólam szólt, az inkább jó volt, de akkor is az a véleményem, hogy előbb meg kellett volna beszélni az egészet az illető doktorral. Az igazat megvallva, maga az ötlet sem tetszik, hogy így akarták a kismamákat orientálni: ehhez nem kell internet, biztos vagyok benne, hogy a kismamák meg fogják tudni a számukra fontos információkat más forrásból... Az biztos, hogy a klinikán ennek a jelenségnek senki sem örült. Mondjuk, olyan nagyon nem jártam utána a dolognak, bár lehet, ha negatívumokat írtak volna, más lenne a helyzet.
A mohácsi Városi Kórház szülészeti osztályán dolgozó dr. Dicső Ildikó olyannyira későn értesült a www.halapenz.hu létezéséről, hogy mire meg tudta nézni, a vidéki orvosok nevét már le is szedték onnan (ami önmagában is érdekes – vajon mért tették a honlap szerkesztői?).
– Azt mondják, csak jókat írtak rólam. De ha rossz is lett volna, ugyan mit tudtam volna tenni? Egyébként nem mondom, hogy nem lenne jó egy szervezett, pontos adatokkal dolgozó honlap, már ami az információközlést illeti. A dolog anyagi része szerintem magánügy.
Úgy látszik, ezen a ponton érdemes szólni egy efféle honlap esetleges jövőbeli előnyeiről, leválasztva róla az adatvédelem alá eső tényezőket. Dr. Jakab Tibor betegjogi képviselő azt mondja, az ő etikai érzéke azt diktálja, hogy a betegnek joga van tudni az őt kezelő orvos szakmai kompetenciájáról.
– Az egészségügyi törvény 13. paragrafusa kimondja, hogy a beteg joga megismerni az őt ellátó orvos nevét, szakképesítését és beosztását. Ez nagyon evidensen hangzik, de bizony nemegyszer fordult már elő, hogy valakit konkrétan nem az operált vagy nem annál szült, akinek ő aztán a borítékot adta. A másik, hogy bizony tán a szakminisztérium kellene, hogy akár a neten keresztül közzétegye az intézmények „pedigréjét”, ahol nyugodtan szerepelhetnének az egyes klinikák vagy osztályok bizonyítottan hibás teljesítései, a mulasztásaik kapcsán hozott jogerős ítéletek.
A szervezett keretek között működő honlap ötletét Bódis profeszszor se tartja balgaságnak.
– Úgy lenne értelme az egésznek, ha maguk az intézmények is részt vennének az adatszolgáltatásban, és innen, autentikus forrásból tudhatnák meg a kismamák, hogy milyen lehetőségek, személyi feltételek mellett választhatnak.
És hogy végül – bár bizonyára nem utoljára – a honlap mindenki által sértőnek titulált címére, a hálapénzre visszatérjünk: vajon lesz-e olyan idő, amikor nem kell erről beszélni?
– Amit tudunk, hogy a magánintézetekben nincs hálapénz. Tehát ez az egyik mód, ahogy megszüntethető – mondta Bódis József. – Én magam is ellenzem, hogy van, de nem akarok kétszínű lenni, én is elfogadom. Ami ellen tiltakozom, az a tarifarendszer, az előre kérés. Két évig dolgoztam Németországban, ott a hálapénz ismeretlen volt, legfeljebb kávét és virágot kapnak, főképp az ápolók. Az EU-tagsággal talán lassacskán várható majd némi szemléletváltozás, főképp annak fényében, hogy nagyon sokan elmennek majd külföldre dolgozni, orvoshiány lesz, és kénytelenek lesznek változtatni a kereseti viszonyokon.
Méhes K.
|
