Dunántúli Napló

 "A szakma 60 éve vár arra, hogy megfelelő helyen, megfelelő körülmények között egyesítve tároljuk a főváros szerteágazó  iratanyagát és tegyük azt hozzáférhetővé a szélesebb laikus közönség  számára éppen úgy, mint a tudományos kutatás számára is" - mondta  Demszky Gábor ünnepi beszédében.

Az építkezés több, mint hatmilliárd forintba került, amelyet a  főváros teljes egészében magára vállalt, miután nem sikerült állami  forrásokat szereznie - mondta a főpolgármester, majd hozzáfűzte: az  új épület elkészültével a térségben egyedülálló intézmény jött létre.

A 23,5 ezer négyzetméter alapterületű levéltár három darab,  négy-hét szintes tömbjét Koris János Ybl-díjas és Németh Tamás  építész tervezte.
A levéltár közel négyezer négyzetméteres része a nagyközönség  számára épült. Az itt található szakkönyvtár 30 ezer kötettel várja  a látogatókat. Az épületet úgy alakították ki, hogy a  szolgáltatásokat a mozgáskorlátozottak is zavartalanul  használhassák. 

A második tömbben raktárhelységek és iratfeldolgozók kaptak  helyet, területe 18 ezer négyzetméter és több, mint 52 kilométernyi  irat fér el itt.
A legkisebb, közel kétezer négyzetméteres tömbben dolgoznak az  iratrestaurátorok, könyvkötők és nyomdászok.

A levéltár gyűjtőköréhez a városegyesítés dokumentumai, vagyis  1873 előtti iratok, az 1873 és 1950 közötti önkormányzati szervek  anyagai, a központi államigazgatás fővárosi szerveinek dokumentumai,  az intézetek és intézmények, testületek, egyesületek,  tömegszervezetek, pártok dokumentumai, valamint családi és személyi  iratok tartoznak a XVIII. századtól a XX. század végéig.

Az itt őrzött iratokat eddig több helyen, szétszórva őrizték: a  Bazilika pincéjében, ahol több gombafaj is veszélyeztette állagukat,  de több dokumentum egy nyúltenyésztő telepen is megfordult. vissza